Ezt a bejegyzést jóval később írom, emlékeim megfakultak, mert közben rengeteg jó és rossz dolog törtánt velünk - de ezekről majd később. Összeszedem a legtöbb dolgot ami eszembe jut az embrió beültetésről, és megosztom.
A FET folyamata kevesebb lépésből áll mint a teljes lombik folyamata, lévén, hogy már megvannak a szükséges, beültetendő embriók. A szerencsések közé tartozunk abból a szempontból, hogy több embrió is keletkezett a lombik során, amelyek közül fagyasztani is lehetett, így nem a hosszú, rengeteg hormon szedésével, szúrásával járó folyamat alá kellett vetnünk magunkat. Laikus szemmel a FET maga az inszeminációra hajaz némileg több külső hormon adagolásával, és spermium helyett ugye a már "kész" embriót fecskendezik be a méhbe.
A munkahelyi stresszes időszak picit enyhült, de valami idegeskednivaló általában sajnos akadt. Viszont úgy voltam vele, hogy munka miatt halasztani nettó hülyeség lenne, elvégre a magánélet minden esetben fontosabb mint a munka. Így a következő adandó alkalommal jelentkeztem is K dokinál, hogy vágjunk bele. Megkaptam az első kétheti gyógyszereket, hormonokat, instrukciókat, és megkezdtem ismét a szurikat. De már közel sem okozott problémát, meglepő módon hozzá lehet szokni. A 15. napon pedig mentem az intézetbe, hogy befecskendezzenek 2 embriót, ezúttal ugyanis nem volt akadálya, hogy 2-t kapjak vissza. Nagyon emlékezetes maradt, hogy a fecskendezés után a biológus hölgy ellenőrizte a pipettát amiben az embriók voltak, és közölte, hogy az egyik bizony bent maradt, így ismételni kellett a fecskendezést. Ez az egész rész egyébként pár percig tartott csupán, utána pedig kaptam egy ultrahang képet, amelyen szépen látszódott a két kis pötyi.
A kétheti izgatott várakozás pedig újraindult. A punkció napján nem csináltam semmi fizikai aktivitást, aznap ráadásul szabit vettem ki, és tudtam végig pihenni. Másnap hajnalban pedig egy nagyon nyugis termékenységi meditációval kezdtem a napot, este pedig sétálni mentem a kedvenc zenéimet hallgatva. Ez a két mozzanat nagyon megmaradt bennem. Amit még másképp akartam csinálni az első lombikhoz képest, hogy a sima terhességi teszt mellett legyen egy HCG tesztem is, hogy lássam, sikertelenség esetén elindult-e egyáltalán valami, vagy abszolút semmi. Így a vérvételre is bejelentkeztem.
A továbbiakról viszont egy külön bejegyzésben fogok írni, a következő történések ugyanis szintén megérnek egy külön fejezetet.
Gyöngyi