Sziasztok!
Amikor másfél-két éve jött az ötlet, hogy szeretnék blogot vezetni, teljesen más elképzelésem volt a tartalomról. Azonban közben az élet is alakította a dolgokat, így teljesen más irányba vinném a témát. Anno nagyon nem gondoltam volna, hogy erre - lentebb kiderül, miről is van szó.
A blog arról fog szólni, hogy hogyan válunk családdá - ez olyan szempontból semmiképp nem hagyományos menet, mert mesterséges megtermékenytés segítségével lehet benne részünk (bár sajnos ez egyre gyakoribb eset). A folyamat közben rengeteg cikkel, csoporttal, fórummal és bloggal találkoztam, amelyben érdekes tapasztalatokat olvastam, a legtöbb szolgált plusz információval. Ezért is jutott eszembe, hogy szívesen leírom, megosztom saját történetünket, hátha valakinek segítséget nyújthat, vagy motiválhatja.
Magamról nem sokat fogok írni, viszont a téma bensőségessége miatt fontosnak tartom, hogy pár alapdolgot mégis tudjatok rólam/rólunk. A férjemmel (őt B-nek fogom emlegetni) 7 éve vagyunk együtt, 3 éve házasodtunk össze, és 2 éve szeretnénk kisbabát. Van köztünk 10 év korkülönbség, ami az elején engem zavart, de utána kiderült, hogy egyáltalán nem érezhető a kapcsolatunkban. Szép kapcsolatunk van, szerencsére nagyon jól egymásra találtunk, kiegészítjük egymást minden területen. Ahogy egy film alapján néha összekacsintva idézzük, "jó csapat vagyunk".
A bejegyzésekben írok az előzményekről, az inszeminációs és lombik folyamatok gyakorlati menetéről, és beszámolok a lelki és mentális háttérről.
Remélem, velem tartotok!
Gyöngyi
2020. április
